Az IP kamera megjelenését és terjedését az internet fejlődése, illetve a digitalizáció térhódítása szülte. A Mozgókép kialakulása című menüpontunkban már elemeztük a mozgókép, a televízió, valamint az analóg kamerák fejlődését, de tekintsünk vissza röviden mindezekre itt is.
Az 1963-ban kialakított, és 1967-ben szabványosított PAL televíziós műsorsugárzási rendszer némi módosítással ugyan, de a mai napig érvényben van. Az analóg biztonsági kamerák képtovábbítása ehhez a szabványhoz igazodik. Bár a kamera áramkörei, képalkotása és jelfeldolgozása idővel digitalizálódott, a PAL szabványból, a váltott soros képalkotásból és az 50 Hz-es képfrekvenciából adódó hátrányok mind-mind előfutárai voltak annak az igénynek, amelynek következtében maga az IP kamera megjelent.

Ahhoz, hogy az analóg kamera rendszerektől az IP alapú CCTV rendszerek alkalmazásáig eljussunk, több összetevő együttes változására és több lépcsőfokra volt szükség.
Ezekből a legfontosabbak:

• A számítástechnikai eszközök általánosabb felhasználásával csökkent azok ára, így megfizethetővé váltak az átlagemberek számára is.
• A winchesterek, azaz az adatok tárolását biztosító eszközök tárterületének növekedésével a digitális rögzítők egyre inkább kezdték kiszorítani, majd teljesen átvenni az analóg rögzítők helyét.
• A digitális rögzítők által felvett és tárolt képek minősége is elérte azt a színvonalat, amivel már kialakíthatóvá vált a megfelelő CCTV rendszer.
• Fokozatosan megvalósult a képalkotó chipek tömeggyártása, ami lehetővé tette a kamerák árának jelentős csökkentését.
• Növekedett az egyes hálózatok sávszélessége, valamint egyre jobb hatékonyságot értek el az analóg videojelek digitalizálásának és tömörítésének területén. Ez a folyamat hatalmas adatmennyiséggel jár, viszont a sávszélesség növelésének biztosításával minden akadály elhárult az elől, hogy a CCTV rendszereket az internet alapú hálózatokkal összekapcsolják.
• Egyre erőteljesebbé vált a nagyfelbontású képalkotás iránti igény.

Érdekes és talán kissé meglepő is, hogy az IP alapú kamerák és a videó megfigyelő rendszerek kifejlesztése nem a nagy CCTV gyártók nevéhez fűződik – sőt ők viszonylag későn kapcsolódtak be a fejlesztésekbe –, sokkal inkább a kisebb, és elsősorban az informatika területén mozgó gyártók, ezen belül is úttörőként az Axis Communications nevéhez köthetőek az első lépések. Miután felvetődött a kérdés, illetve később annak az igénye, hogy lehet-e – és ha igen, akkor hogyan – IP hálózathoz kamerát csatlakoztatni, az Axis mérnöki gárdája – Martin Gren és Carl-Axel Alm vezetésével – 1996-ban kifejlesztette az Axis Neteye 200-as kamerát, a világ első hálózati kameráját. Az IP kamera teljesítménye mai szemmel nézve gyenge volt, hiszen csak CIF (352×288) képfelbontásra volt képes, és azt is mindössze 1 kép/másodperc képfrissítéssel tudta biztosítani. Az Axis piaci pozícióit később tovább erősítette az ARTPEC (Axis Real-Time Picture Encoding Chip) elnevezésű processzor megalkotása. 1998-ban az IQinVision nevű cég kifejlesztette az első megapixel kamerát. 1999-ben a Milestone Systems egy nyitott platformú IP video rendszer menedzsment szoftverrel jelent meg, tovább erősítve az IP CCTV piaci térnyerését.

Az a tény, hogy az 1990-es évek IP kameráit tulajdonképpen informatikai szakemberek tervezték, a számos előny mellett hátrányt is jelentett, hiszen elsősorban a webszerver és az IP kamera szoftverének fejlesztésére koncentráltak, és háttérbe szorult a képalkotó elem és az objektív minősége. Az 1996-ot követő években az IP kamera – néhány kivételtől eltekintve – mind a felbontás, mind a fényérzékenység szempontjából egy olcsó analóg panelkamera szintjét képviselte. Jellemző volt az alacsony árkategóriájú, de viszonylag zajos CMOS képérzékelők alkalmazása, és az objektívek fényérzékenysége is általában meghaladta a 10 luxot. Az éjszakai üzemmód ekkor még szóba sem jöhetett.

Az IP CCTV történetében újabb mérföldkőnek talán a 2002-es évet tekinthetjük, hiszen ekkor jelent meg a C és CS (főleg utóbbi) menetes, cserélhető objektívvel rendelkező IP kamera típus, valamint általánossá vált a jó minőségű CCD érzékelők alkalmazása. Érdekes módon ez a fejlődési lépcsőfok többek között annak volt köszönhető, hogy a nagy analóg CCTV gyártók kezdték felismerni az IP CCTV jelentőségét, és az analóg videotechnika műszaki fejlesztéseivel ők is megjelentek az IP technológiában. Mindezek már egyre inkább biztosították az IP kamera létjogosultságát a piacon, és a technikai fejlődése is ettől kezdve gyorsult fel. A cserélhető objektívű IP kamera már szélesebb felhasználási lehetőségeket kínált, mint a fix objektívvel ellátott elődje, de nőtt a képfelbontás és a képfrissítési sebesség is. 2005-2006 táján már általános volt a 640×480-as képfelbontás és a 25 kép/sec frissítés. Megjelent a PAL szabvány váltott-soros örökségével szakító, progresszív letapogatású CCD-t alkalmazó IP kamera. A képérzékelő elemek fényérzékenységének folyamatos növekedése biztosította az éjszaka is használható IP kamera előretörését. A 2008-as év egy újabb fordulópont a hálózati videotechnika történetében, hiszen néhány piacvezető IP CCTV gyártó közreműködésével megkezdődött az IP kamerarendszerek szabványosítása (ONVIF).

Az elmúlt évek technológiai fejlesztéseit a megapixel felbontású IP kamerák határozzák meg. Bár már a 30 megapixeles felbontású IP kamera is jelen van a piacon, napjainkban még az 1,3 Mp-es és a 2,1 Mp-es IP kamera alkalmazása a domináns. Jellemző, hogy ezek a megapixel felbontású IP kamerák már nem CCD érzékelőket, hanem egyre inkább CMOS érzékelőket tartalmaznak. Persze ezeknek a CMOS szenzoroknak a minősége nem hasonlítható össze azzal, amit 10 évvel korábbi elődjeik nyújtottak. Ahogy nőtt az IP kamerák képfelbontása és képfrissítési sebessége, úgy változtak az alkalmazott képtömörítési eljárások is. Az MJPEG és az MPEG-4 tömörítési eljárások után jelenleg a H.264 képtömörítési szabvány alkalmazása a jellemző.

Az IP CCTV fejlődését természetesen nem csak az IP kamera műszaki fejlesztései határozták meg, hanem a hálózati video rögzítők (NVR-ek), valamint a hálózati passzív és aktív eszközök folyamatos fejlődése is.

Az IP kamera történetében külön fejezetet érdemelne a kamerába épített intelligencia fejlődése. A képtartalom változáson alapuló mozgásérzékelésből kifejlődő video analitika ma már egészen elképesztő megoldásokat is kínál, és nem kis szerepe lehet abban, hogy az IP CCTV további fejlődésének mozgatórugójává váljék.

forrás: www.oktel.hu